Blog - #coaching

Egyre többen osztják meg, mennyire változik minden és egyúttal kerülnek olyan helyzetbe, ami számukra is homályos, és talán nem kilátástalan, de mindenképp hatással van a mindennapjainkra, döntéseinkre, s ezáltal az életünkre.
Komolyan nem, úgyhogy ha valami frappáns eszetekbe jut, írjátok meg bátran. Lesz ebben a blogbejegyzésben sok minden, bodyshaming, önbecsülés, ítélkezés, elfogadás, tanácsadói kiakadás és önvallomás, ami azt érzem, már nem nekem gyógyító írás, hanem inspirációnak szánom, hogy hölgyek, legyetek bátran önmagatok és küldjétek el melegebb éghajlatra azokat, akik hajszálnyit is úgy érzik, minősíthetnek titeket.
Talán a leggyakoribb kérdés, amit kapok, hogy hogyan induljatok el az úton. Sokan sokféle problémával kerestek írásban vagy hívtok fel, van rengeteg hasonló és különböző történet, rövidebbek, hosszabbak... egy dolog közös bennük, ez pedig az elakadás, hogy nem tudják az érdeklődők, hogy mit tegyenek első lépésként, merre induljanak el, hogyan kezeljék a helyzetet.
Amellett, hogy társadalomfilozófiai fogalom, egyre többen érzik a bőrükön, és ezen a pandémiás helyzet sem segít sajnos. Alapvetően az ember szociális lény, úgyhogy érdemes ennek pár gondolatot szentelni, néhány tippet is megosztok, mit lehet tenni ellene.
Több vicces posztot is láttam mostanában, mémeket arról, hogy a szülők nem tudják, hogy tanszereket vegyenek vagy inkább még több bort, hiszen megint bizonytalanságot kelt a negyedik hullámról áradó kommunikáció. Megosztok pár gondolatot, ami szubjektíven felmerült bennem ezzel kapcsolatosan, hiszen orvos nem vagyok.
Már az elején lelövöm a poént, miközben reménykedek, hogy hogy tovább olvasol...Nyilván a kommunikáció. Amihez mindenki ért és közben peidig nagyon kevesen. Miért is?
A múltkor a mentorcsapattal a hitelességről beszélgettünk. Lili felvetette, hogy mennyire fontos az is, hogy az ember a lehetőségeihez mérten többet adjon az ügyfél számára, mint amit elvár.
A korábbi posztokban több cikk is szólt arról, hogy milyen coachok a kutyák. Most is egy érdekes aspektust mutatok be arról, hogy mindig több lehetőségünk van elérni a célunkat.
Egy korábbi, 2008-as tanulmányomból szúrok ide egy részletet, mert továbbra is nagyon aktuálisnak gondolom. Kismamák felnőttkori tanulását vizsgáltam, abból származik ez a fejezet.
Loading in progress...