« Blog

Kötelező jelenség az elidegenedés a XXI. században?

Pados Eszter | 2021.11.22
Amellett, hogy társadalomfilozófiai fogalom, egyre többen érzik a bőrükön, és ezen a pandémiás helyzet sem segít sajnos. Alapvetően az ember szociális lény, úgyhogy érdemes ennek pár gondolatot szentelni, néhány tippet is megosztok, mit lehet tenni ellene.

Az a helyzet, hogyha valaki ezt érzi, egyetlen dologgal lehet rajta változtatni. Ez kizárólag hozzáállás kérdése.

A minap az egyik ismerősöm mesélt egy angol beszélgetős klubról, lelkesen invitált minket a barátnőmmel. Az első gondolatom az ellenállás volt. 

Egyedül nem lett volna bátorságom részt venni. Nagyon örültem, hogy végül ő is úgy döntött, hogy részt vesz és együtt vágtunk bele ebbe a kicsit ijesztő kalandba.

A klub témája a hálaadás volt, hiszen ezidőtájt ez igencsak aktuális téma az USA-ban. Nem voltunk sokan, és rendkívül kedves, barátságos emberek vettek részt. A téma is szívet melengető volt, minden giccs nélkül, tényleg.

A klubot vezető hölgy készült egy laza tematikus programmal, volt helye a szabad beszélgetésnek is, természetesen angolul. Nagyon jól éreztük magunkat, kár lett volna kihagyni. Hálás vagyok ezért a pozitív élményért. 

Átgondoltam, mikor volt utoljára ilyen, hogy idegenek közé mentem volna önszántamból, és nem igazán tudok olyan alkalmat felidézni, ami nem munkával kapcsolatos.

Ez bennem előhívja a szomorúság érzését és elkezdtem az okokon gondolkozni. Rögtön az anyaság jutott eszembe. Az, hogy pár éve még nem okozott gondot a kisgyermekes programokon történő részvétel, ahol barátságok is szövődtek.

A pandémia miatt viszont ezekre már csak korlátozottan van lehetőség. Alapvetően óvatosabb, bizalmatlanabbak lettünk, csökkentek a baráti, rokoni interakciók is, ami szerintem felerősítette a századra jellemző elidegenedési tendenciáját.

Az elidegenedés összetett, de gyakori állapot. Ez szociológiai és pszichológiai is, és hatással lehet az egészségre is, így ez is olyan terület, amire hasznos kicsit tudatosan ránéznünk.