Blog - #család

Több vicces posztot is láttam mostanában, mémeket arról, hogy a szülők nem tudják, hogy tanszereket vegyenek vagy inkább még több bort, hiszen megint bizonytalanságot kelt a negyedik hullámról áradó kommunikáció. Megosztok pár gondolatot, ami szubjektíven felmerült bennem ezzel kapcsolatosan, hiszen orvos nem vagyok.
Sokszor beszélünk itt az oldalon az édesanyák munkába visszatéréséről, interjú, önéletrajz, GYED, GYES... Keveset esik szó az érzelmi háttérről. Most erről eszeretnék írni, kicsit személyesebb hangnemben, engedjétek meg most a kevésbé tudományos értekezést.
Ihász Anita két csodás kislány anyukája és egy nagyszerű férj felesége. Kiskunhalason él a családjával és innen irányítják a közös vállalkozásukat a férjével. Fogadjátok szeretettel a vele készült riportot.
Az egész úgy kezdődött, hogy 14 évvel ezelőtt megvettem Deákné B. Katalin “Anya taníts engem” c. könyvét. Persze azt is mondhatnám, hogy ott kezdődött, amikor általános iskolás koromban tanító néni szerettem volna lenni. Emlékszem, amikor vándortáborban néhányan betegek lettünk és busszal mentünk Erika nénivel Aggtelekre. Egy idős néni beszélgetésbe elegyedett velünk, és mesélt az unokája főiskolai eredményeiről is. Mikor leszálltunk, Erika néni csak annyit mondott, hogy nekem ennél biztosan jobb eredményeim lesznek. Nagyon jól esett a belém vetett hite.
Rengeteg szó esik arról, hogy egy nagycsoportos ovisnak mi mindent kell tudnia, minden készségekkel és kompetenciákkal kell rendelkeznie az első osztály megkezdése előtt. Emellett viszont nagyon kevés szó esik arról a holisztikus szemléletről, ami talán a siker kulcsa lehet, ez pedig a család életmódjának megfelelő kialakítása a sulis mindennapokhoz igazodva.
Loading in progress...