« Blog

3 új dolog, amit kipróbáltam (és 1, amit feladok)

Pados Eszter | 15.06.2022
Ez egy kicsit személyesebb lesz, de remélem annál hasznosabb. :-D

Az, hogy az elmúlt egy évem mennyire káoszos volt szerintem a végtelen kimerültségem írja le a legjobban.

Sokan decemberben szeretnek számot vetni az évvel, nekem valahogy hangsúlyosabb az évzárók kapcsán, nyári szünet előtt, illetve amúgyis, ha az éves célokat nézzük, féltávnál vagyunk.

Igen, bizony, eltelt az év fele, tehát ha újévi fogadalmat nem is tettél (vagy talán mégis? ;-) ), de bakancslistát, esetleg SMART célokat véstél fel, akkor érdemes ránézned, hol tartasz most és mit tudsz még tenni, hogy haladj a célod felé.

1., Idénre a legfontosabb fogadalmam az öngondoskodás volt. Eddig ilyet még sosem tűztem ki célnak ilyesmit. Érdekes tapasztalat és akár csinálhatnám egy kicsit jobban is, de jobban szeretek az ilyesmiben kis lépésekkel haladni. Öngondoskodás altt nemcsak a lelki dolgokra gondolok, hanem pl. orvosi vizsgálatok, a testem jelzésire történő odafigyelés is. Amíg nem történik a közvetlen környezetünkben baj, hajlamosak vagyunk legyinteni ezekre a dolgokra, éves szűrésekre, pedig TÉNYLEG életet menthet.

2., Kipróbáltam, hogy milyen vállalkozás és nagycsalád mellett visszatérni alkalmazotti státuszban HR-esnek. Saját bőrömön éreztem újra a CV írás, interjúzás, első nap élményeit. Úgy hiszem, hozzájárult ahhoz, hogy még empatikusabb legyek a tanácsért hozzám fordulókkal.

3., Kipróbáltam a borsó ültetést. Kisfiam ötlete volt, ő kérte, hogy vegyünk vetőmagot a boltban, Visszahozta a gyermekkoromat egy kicsit. Beszélhetnék az inflációról, hogy látom, ez lesz a jövő, mit tudunk itthon megterlmeni. A fenntarthatóságról. A zero waste-ről. Ezek mind fontos témák. 

Én ebből inkább a kisfiam csillogó szemét emelném ki mégis, amikor leszedte a kertbena  zsenge borsót és vidáman fejtette és ette nyersen, ahogy azt kell. Felrémlett, mikor ennyi idősen mi is ezt cisnáltuk nagypapám kertjében, hiszen az élményeket cipeljük magunkkal és remélem minél több ilyen vidám pillanat lesz még a családunkban.

+1., amit feladtam. Feladatam az azon való aggódást, hogy ki mit gondol rólam. Ez egy borzasztó nagy teher volt, amitől évtizedekig nem sikerült eltávolodnom. Azt kell ondjam, sokkal könnyebb így az élet. :-D Néha észrevétlenül cipelnk súlyos köveket életünk hátizsákjában és amikor letesszük, nem is értjük, miért ragaszkodtunk eddig olyan nagyon hozzájuk.

Csodás nyarat kívánok kedves Olvasóm! Ha úgy érzed, másnak is hasznos lehet, oszd meg kérlek ezt a posztot te is. Köszönöm!