Talán a leggyakoribb kérdés, amit kapok, hogy hogyan induljatok el az úton. Sokan sokféle problémával kerestek írásban vagy hívtok fel, van rengeteg hasonló és különböző történet, rövidebbek, hosszabbak... egy dolog közös bennük, ez pedig az elakadás, hogy nem tudják az érdeklődők, hogy mit tegyenek első lépésként, merre induljanak el, hogyan kezeljék a helyzetet.

Gyakori kérdés a bérigény, fizetési sáv, így nagyon röviden és tömören összegyűjtöttem, amit erről tudni érdemes.

Talán az egyik legfontosabb, amit Polgár Lilitől megtanultam az elmúlt évek során, és az összes coach képzéstől, terápiás kutya felvezető képzéstől, állatasszisztált önismereti csoporttól és még sorohatnám... tehát a 6 éves út végén, amit kaptam az az önazonosság.

Mindig parázs vita alakul ki különböző fórumokon, hogy hogyan nézzen ki a tökéletes önéletrajz és mi legyen benne és mi ne.

Ezt majd az idő fogja megmondani. Varázsgömbje senkinek sincs, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy én tudom a biztos választ. Azonban felkészülni mindenképpen érdemes és tájékozódni, hiszen a tavaszi és az őszi időszak mindig kiemelt szerepet kap és az eddigi évek tapasztalatai alapján élénkül a toborzás. Emellett a tavaszi szezon nagy előnye általában, hogy ilyenkor még aktívan be lehet tölteni a nyitott pozíciókat, míg őszre sok vállalatnál költségcsökkentési okokból hiring freez kerül bevezetésre. Nézzük sorba, hogy mit lehet már most látni.

Amikor egy nőből édesanya lesz, az egész élete megváltozik, amit kellő tudatossággal könnyebben lehet átvészelni. Egy teljesen új életmódot kell általában kialakítani, figyelve arra, hogy önazonos tudjon maradni.

Gyakran kérdezitek tőlem is, illetve különböző social media platformokon is, hogyan tüntessétek fel a gyermekvállalás kapcsán otthon töltött időt a CV-ben, illetve egyáltalán bele írjátok-e. Pont a minap is belefutottam ebbe a kérdésbe és a szokásos rövid kommenttemet írtam a poszt írójának kérdésére válaszolva, azonban most úgy éreztem, hogy ez megér egy hosszabb véleményt.

A HR szakma dinamikusan változik. Pár évtizeddel ezelőtt a HR-es feladata kimerült az emberek felvételében, elbocsátásában és a bérszámfejtésben. Az elmúlt évek, azonban nagy változásokat hoztak. A HR szakma egy nagy torta, és a szakemberek többsége csak 1-1 szelethez ért. Olyan lett ez, mint a tanítás, hiszen a földrajz tanár is nagyjából tudja, mit csinál a történelem szakos, mégsem azt oktatja, mert van, aki jobban ért hozzá.

Vajon tényleg ez az oka?