« Blog
Emlékszem az első coaching órámra az egyetemen 2008-ban. A tanár elkezdte vetíteni a ppt-t és egy tengeres példával indított. A tenger felszíne hullámzik, alatta a víztömeg azt hinnéd, állandó, pedig az is mindig mozgásban van. Még lejjebb a mélyben a “föld” sem statikus, hiszen a lemezek is állandó változásban vannak. Ez igaz az egész életünkre. Nem mindegy, hogy a mindennapjainkat “túléljük”, vagy “megéljük”, ezért is fontos, hogy az anyaságra is felkészüljünk több szempontból is.
Az életmód nem azonos az életstílussal, sem anyagi létünk feltételeivel, az életszínvonallal, vagy a szabadidő felhasználásának körülményeivel. Az életmód mindezeknél tágabb fogalom.
Ha kismamák életmódjáról olvasunk, akkor szinte csak és kizárólag az egészséges életmódról van szó. Bővebben: egészséges táplálkozás, mozgás, fittség, szépségápolás. Kis mértékben szó esik a higiénéről és az öltözködésről is. Nagyon szűk szegmense ez az életmódnak. Nyilván a kismamákat a könyvek, a magazinok és az internetes honlapok cikkei az egészséges életmód irányába akarják terelni, hiszen nemcsak a gyermek egészsége érdekében, hanem az édesanya szempontjából is rendkívül fontos.
Ámde az életmódbeli változásokat lényegében az idő és tevékenység zónájában fontos átgondolni, hiszen ez az, ami a legjobban felborul és okozza általában a legnagyobb frusztrációt a friss édesanyák körében.
Losonczi Ágnes egyik könyvében olvashatjuk az alábbi életmód definíciókat, különböző megközelítésekben. Az életmód tágan értelmezve az, ahogyan az egyén mindabból a szükségletből, amely a társadalmi és egyéni létezéshez szükséges, hogyan éli, szervezi, gondolja az életét, a társadalmat, közeli és távoli viszonylatait, valóságos és bővíthető céljai érdekében. Az életmód fogalma magában foglalja mindazt, amit és ahogyan az egyén cselekszik. Másik megközelítés, miszerint: az életmód tulajdonképpen az, ahogyan az ember az életfeltételeit megteremti, felépíti és kihasználja azokat; s szükségletei, igényei, törekvései diktálják, hogy fenntartsa, változtassa azokat a meghatározott társadalmi feltételrendszerben. Az életmód jellegzetes mutatója, mozgatója és magyarázója az a magatartás, amelyet ezekben az aktivitásokban, a szükségletek kielégítési módjában a kötelező és választott közösségekben megmutatkozik, s az az értéksorrend, amit ezekhez való viszonyban követ. Az életmód összetevői például: lakás-lakóhely, táplálkozás, öltözködés, szabadidő eltöltése, munka, stb.
A meghatározásokból levonhatjuk azt a tényt, hogy egy gyermek megszületése a családon belül nagy változásokat hoz, elsősorban a nő életében. Egy korábbi, nem reprezentatív kutatásom eredménye is arra mutat rá, hogy nincs az életmódnak olyan dimenziója, amelyet ne érintene a gyermekvállalás. A nőtől várja el a társadalom még mindig, hogy legyen feleség, anya, szerető egy személyben, vezesse a háztartást és képezze is magát, hogy a munkaerőpiacon megállja a helyét. Szerencsére napjainkban számos példát látunk már arra is, hogy az édesapák is aktív szerepet vállalnak ezekben a feladatokban. Azonban – Maslow „szükség” piramisát felidézve – szeretnék rávilágítani arra, hogy ameddig egy nőnek a fiziológiás szükségletei nincsenek kielégítve, gondolok itt például arra, hogy legalább hetente egyszer, 6 órát egyben, ébredés nélkül alhasson végig egy éjszakát, addig meglehetősen nagy erőfeszítésbe kerül, hogy az önmegvalósítás, a tanulás, a karrierépítés lebegjen a szeme előtt. Mégis, a 21. század megköveteli, hogy szellemileg frissek, naprakészek maradjanak az anyukák is, hiszen a rohamosan változó világban az élethosszig tartó tanulás már nemcsak üres frázis, hanem a mindennapjaink része.
A felnőttoktatás - életmód - időfelhasználás összefüggéseit vizsgálta a KSH, melyből megállapítható, hogy a tanulás vállalására hatással vannak a demográfiai, szociális, kulturális feltételek mellett a motiváció is. A tanulás eredményessége szempontjából fontos, hogy a napi időbeosztásban hol foglal helyet az otthoni tanulás, felkészülés. A tudatosság fontosságát ki kell emelni, hiszen a fenntartható fejlődésünkért önmagunk vagyunk felelősek, példát mutatva a következő generációknak.
Az élethosszig tartó tanulást kedvezően befolyásolja a tanulás-önképzés-művelődés számos lehetőségét kínáló online lehetőségek bővülő kínálata. Dinamikusan fejlődnek a tanulási tevékenységet támogató módszerek is, és a digitális megoldások tolódnak az online térbe, szinte kizárólagos teret elfoglalva. Szinte minden tananyag elérhető már az interneten. A 2020-as járvány következményeként mondhatni felrobbant az internet az online szolgáltatásoktól, könnyű megtalálni mindenkinek a saját érdeklődési körbe passzoló önképzési lehetőséget.
Az édesanyák munkába visszatérése általában nem zökkenőmentes. Sokkal könnyebb visszatérni a munka világába, ha az otthon töltött idő alatt sikerül szakmailag frissnek maradni, új dolgokat tanulni. Az egyik korábbi magazin cikkben téma volt a karrierút, életpálya tervezése. Sokan a gyermekvállalás után váltanak területet vagy döntenek a vállalkozói lét mellett. Bárhogy is érezzük számunka megfelelőnek, a lényeg, hogy tudatosan mérlegeljünk és körültekintően készüljünk arra az időre, mikor gyermekünk abba a korba lép, hogy közösségbe menjen. Számtalan lehetőség és megoldás létezik. Van, aki hobby vállalkozást visz, míg otthon van a kicsivel, van, aki egyetemre jár. Oldalakon keresztül lehetne sorolni, hogy ki mivel tölti hasznosan karrierje szempontjából ezeket az éveket, de nem az a lényeg, hogy más hogyan csinálja, hanem az, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb utat, ami abban támogatja, hogy az életcélja felé tudjon haladni.
A cikk végére pedig hozok egy piramisos coaching gyakorlatot, amit Polgár Lilitől tanultam (https://oromterapia.hu/kepzes/).
Rajzolj egy piramist, oszd 4 részre.
Akár úgy is végig csinálhatjátok, hogy választasz egy életcélt és utána végig vezeted a hozzá vezető utadat! Jó játékot kívánok!
HA tudatosan szeretenél készülni a munkába visszatérésre, itt éred el a tananyagot, ami minden területen támogat, hogy elérd a célod: https://mentoring-sunshinycoaching.com/fejezetek/5