Gál Dóra kreatív pályaváltása megfogott, ezért is kértem, hogy megmutthassam az útját a blogon. Budapesten él a férjével és 2 éves kisfiával, de hamarosan költöznek Vácra, épül a lakásuk. Dokumentarista családfotósként dolgozik, életképeket készít leginkább a családok otthonában vagy egy kedvenc helyen.

2022 tavaszán még mindig a hybrid és online állásbörzéké a főszerep. Nem hiszek abban, hogy az állásbörze ideje alatt pár nap alatt el lehet helyezkedni. Viszont, hogy megismerkedhess szuper cégekkel, remek munkáltatókhoz jusson be az anyagod, arra remek alkalom. Emellett nem elhanyagolható, hogy új kapcsolatokat építhetsz, közelről szerezhetsz munkaerőpiaci ismereteket, kerülhetsz közelebb az álom cégekhez. Bepillantást nyerhetsz a vállalati kultúrába, közelebbről megismerheted a cégek termékeit, tehát alapvetően jó móka még akkor is, ha nem keresel épp aktívan állást. Évente csak párszor van lehetőség ezeket az előnyöket kiélvezni, tehát érdemes tudatosan felkészülni és részt venni.

Amellett, hogy társadalomfilozófiai fogalom, egyre többen érzik a bőrükön, és ezen a pandémiás helyzet sem segít sajnos. Alapvetően az ember szociális lény, úgyhogy érdemes ennek pár gondolatot szentelni, néhány tippet is megosztok, mit lehet tenni ellene.

Sokan tudjátok, hogy kedvelem a személyiségtipológiát, sosem tagadtam, hogy az önismeret fontos alappillére, de nem úgy, hogy címkézünk, hanem önreflexíven átgondoljuk magunkra nézve és felismerjük, hogy mások másmilyenek és ezzel elméletileg növekszik az empátiánk, ha tudjuk a világot más szemmel is nézni.

Ahogy örömet okoz a két csík a teszten, hirtelen annyi félelem és kétség is megjelenik a kismamákban. Járjuk egy körül ezt a témát munkajogi szempontból.

Több vicces posztot is láttam mostanában, mémeket arról, hogy a szülők nem tudják, hogy tanszereket vegyenek vagy inkább még több bort, hiszen megint bizonytalanságot kelt a negyedik hullámról áradó kommunikáció. Megosztok pár gondolatot, ami szubjektíven felmerült bennem ezzel kapcsolatosan, hiszen orvos nem vagyok.

Egy kérdésnek a kapcsán jutott eszembe, hogy járjuk körbe ezt a témát.

Mi fán terem a terápiás macska?

Talán az egyik legfontosabb, amit Polgár Lilitől megtanultam az elmúlt évek során, és az összes coach képzéstől, terápiás kutya felvezető képzéstől, állatasszisztált önismereti csoporttól és még sorohatnám... tehát a 6 éves út végén, amit kaptam az az önazonosság.

Tudom, tudom, mindenhol azt hallani, hogy fejlődni csak a komfortzónán kívül lehet, meg tágítsd a komfortzónád és sorolhatnám... A múltkor egy mentorkonzin is felmerült ez a téma és mondtam, hogy én egyszer már annyira szeretnék a komfortznámon belül lenni...