A cikk az Újratervezés Magazin harmadik számában jelent meg. Ígértem, hogy hozok konkrét példákat, játék leírásokat, eseteket, amelyeken elgondolkodva, vagy akár otthon saját állattal kipróbálva lehet mélyíteni az önismeretet.

Októberben 3 éves lesz a Sunshiny Coaching, és ezt úgy gondoltam, hogy egy nyereményjátékkal ünnepeljük meg, amiben mindenki nyer, aki részt vesz! A játék a Sunshiny Coaching Facebook oldalán zajlik!

Arra gondoltam, hogy egyesével is bemutatom Nektek a kutyáinkat, készítettem egy rövid videót is a mindennapjaikról, fogadjátok szeretettel. Lumi 2018 tavaszán érkezett hozzánk. A férjem nagyon szeretett volna egy border colliet. Ki is néztünk egy kennelt, ahol várólistán voltunk a következő alomra, de sajnos nem sikerült a fedeztetés. Teljesen véletlenül fedeztük fel, hogy az eredetileg kiszemelt kennelből származó kutyus tenyésztőjénél születtek kiskutyák, így felvettük velük a kapcsolatot. Akkor már tudtuk, hogy amellett, hogy családi kutyának szeretnénk, szeretnénk vele sportolni és már tervben volt a terápiás kutyázás is

Drága mentorom, Polgár Lili mindig arra tanított, hogy vagy pozitívat írni, vagy semmit. Illetve, ha felhúzod magad valamin, távolodj el, ha kell, még dühöngd is ki magad, majd megoldásfókusszal irány a cél felé. Illetve, hogy a fókusz bent legyen, ne kint. Azzal legyek tisztában, hogy az én tudásom és munkám mit ér, és azt csináljam becsületesen, nem kell másokkal foglalkozni. Alapesetben én is így gondolom. De most nagyon kiakadtam. Wolf Gábor pedig azt mondta, hogy néha igenis ér és meg is lehet mutatni.

A héten az egyik helyi Facebook csoportban egy hölgy ajánlást kért a testvére számára, fotóst keresett, önéletrajzi portré miatt. Én elsőként kommenteltem és ajánlottam két szuper fotóst, akiket az ügyfeleimnek is szoktam ajánlani. Sokan ajánlották a helyi fotós bolt tulajdonosát is, akinél mi is szoktunk vásárolni, igazolványképet is készít. Majd a többi komment a piszkálódásról szólt, a posztíró törölte is a kérdését egy idő után. Az egyik kommentelő odaírta, hogy mennyire túl van ez lihegve és egy magára bármit is adó vállalat nem ez alapján dönt. Mivel a poszt törlésre került, már nem írhattam le a szakmai gondolataimat ezzel kapcsolatban, így megteszem most.

Valamelyik nap kint voltunk reggel a kutyákkal a futiban. Fire egyik lába alatt átfutott a póráz. Ki tudott volna lépni belőle. Én lehajoltam és megemelve a lábát, megigazítottam a pórázt és elindultunk haza. Barátnőm rám nézett és megkérdezte, hogy ugye tudom, hogy ezt meg tudta volna oldani. Másnap kísértem a nagyfiam a suliba konzultációra. Elkezdett jegyzetelni. Mozgott a papír, odanyúltam és lefogtam egy ujjal a papír sarkát, hogy ne csúszkáljon, amíg ír. És itt bevillant, ami előtte nap történt a spánielle. Elengedtem a lapot és felhívtam a gyerek figyelmét, hogy a pad alatt lévő kezével tartsa meg a lapot. És kiléptem a helyzetből. Majd ezt követően elkezdtem ezen gondolkozni, hogy ez mennyire igaz rám a mindennapok során, és akarok-e ezen változtatni, és ha igen, hova akarok eljutni ebben a témában.

Többször mondták már, hogy miért ez a név, miért ez a logó. Nem igazán business téma, pedig nekem inkább ez a terület passzol, mint a life coaching. A logót még el is tudom engedni, hamarosan remélem lesz egy hozzám, a vállalkozáshoz jobban passzoló. A név marad. Erős az érzelmi kötődés. A férjemmel, mikor elkezdtük a közös utunkat, Sunshine néven írt be a telefonjába, így mentette el a telefonszámomat. Mikor 2017-ben felmerült a vállalkozás és a honlap ötlete, egyértelmű volt, hogy hasonló fantázia néven fog futni.

Világ életemben közel álltak hozzám az állatok. Emellett mindig segíteni szerettem volna. Az pedig maga a csoda, hogy ezt össze lehet gyúrni egy hivatássá. Mit jelent nekem a kutyákkal a közös munka? Mindennapi tanulást!

A sikeres HR Business Partnernek meglehetősen komplex feladatai ellátásához sokszínű tudással, tapasztalattal és készségekkel kell rendelkeznie. Nem könnyű feladat a stratégiai és üzleti partnerré válás elérése, illetve megtartása. A fejlődés, illetve az élethosszig tartó tanulás ebben a szakmában is elengedhetetlen. Honnan lesz ehhez mindig erő és energia? Hogyan tudja majd inspirálni a vezetőket, a többi alkalmazottat?

A HR szakma dinamikusan változik. Pár évtizeddel ezelőtt a HR-es feladata kimerült az emberek felvételében, elbocsátásában és a bérszámfejtésben. Az elmúlt évek, azonban nagy változásokat hoztak. A HR szakma egy nagy torta, és a szakemberek többsége csak 1-1 szelethez ért. Olyan lett ez, mint a tanítás, hiszen a földrajz tanár is nagyjából tudja, mit csinál a történelem szakos, mégsem azt oktatja, mert van, aki jobban ért hozzá.